A jegybank munkatársai szorgalmukkal hozzájárulnak a jegybank egyre növekvő társadalmi elismertségéhez – például ezért is érdemlik meg, hogy az MNB csaknem félmilliárd forintért vett egy kastélyszállót nekik, ahol pihenhetnek és tanulhatnak. Matolcsy György jegybankelnök ezzel érvel a kastélyvásárlás mellett.
A korábban a lapok által kiderített két nagy értékű ingatlan mellett egy harmadikat is vásárolt a Matolcsy György vezette Magyar Nemzeti Bank – írja csütörtöki cikkében az Index.
A korábban jelzett 27 milliárd forint helyett 41 milliárd forinttal csökkentené a bank eredményét, ha alkalmaznák az MNB útmutatását a devizaalapú kölcsönszerződések átszámításánál - közölte a cég a tőzsde honlapján.
A DK szeretné megtudni, milyen forrásból fizette ki az MNB a 680 milliósra becsült tiszaroffi kúriát, illetve Matolcsy Györgynek van-e bármi köze a kúria tulajdonosához vagy az ingatlan közvetítésével megbízott csoporthoz.
A HVG csütörtöki számában megírta, hogy a Matolcsy György vezette jegybank megvásárolta a jelenleg négycsillagos kastélyszállóként működő tiszaroffi Borbély-kúriát. Most közleményt adtak ki arról, hogy mi indokolta ezt, és arról, hogy mennyit alkudtak.
A Magyar Nemzeti Bank a közelmúltban megvásárolta a jelenleg négycsillagos kastélyszállóként működő tiszaroffi Borbély-kúriát – értesült a HVG. A jegybank saját üdülője lesz a nemrég nettó 680 millió forintért árult együttes.
A Magyar Nemzeti Bank a pénz biztonságosabbá tétele érdekében lecseréli a bankjegyeket, ezt pedig a Jobbik nem tartja indokoltnak és arra következtet, hogy nincs realitása az euró bevezetésének a következő legalább 10 évben.
Itt a vége a jegybank kamatcsökkentési ciklusának – jelentette be Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke. Ezzel egy majdnem kétéves periódus szakad meg, melynek során csaknem 5 százalékpontot faragtak le az alapkamatból, ráadásul arra sem volt példa a rendszerváltás utáni Magyarországon, hogy minden hónapban vágjanak. De miért álltak meg Matolcsyék, és miért most? Miért is nagy szám a mostani bejelentés? Mi lesz az Ön pénzével? Elmagyarázzuk.
A Magyar Nemzeti Bank a napokban hamarosan nyíló külföldi irodáiba hirdetett meg álláshelyeket. Libanon fővárosában is akarnak nyitni képviseletet Róma, Hamburg, New York, Párizs és Buenos Aires mellett. A jegybank honlapja szerint az irodák monetáris elemző és kutatási munkát végeznek, és erősítik az MNB kapcsolatát a világ vezető jegybankjaival. A jegybanknál érdeklődtünk, hogy miért van szükség külföldi irodanyitásokra, az MNB szerint korábban is voltak külföldi irodáik, most pedig a világ élvonalába tartozó pénzügyi intézményekkel kialakított kapcsolatok erősítésére törekednek. Voltak ugyan irodák valóban, de azokat durván húsz éve, nem sokkal a rendszerváltás után bezárták. A legfontosabbra azonban nem kaptunk választ: nem árulták el, mennyiért nyitnak irodákat és kik döntöttek minderről.
Nincs biztosíték arra, hogy pénzükhöz jutnak az MTS Broker egykori ügyfelei, mivel a bíróság megszüntette a jogosulatlan pénzügyi tevékenység gyanúja miatt eljárás alatt álló N. Mihály és M. Mihály vagyonának zár alá vételét. A büntetőeljárás még 2012 októberében indult a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének vizsgálatát követően.
A jegybank megelőzné, hogy a 2008 előttihez hasonló eladósodás játszódjon le Magyarországon, ezért jövedelemarányos hiteltörlesztést vezetnének be minden hitelterületen, mellyel biztosítani lehetne a tisztes megélhetést is a kölcsönök törlesztése mellett. A Magyar Nemzeti Bank szerint ez nem fogná vissza a hitelezést, ám a bankok szkeptikusak, az viszont biztos, hogy újfajta hitelezési gondolkodásra késztetheti a pénzintézeteket, akiknek új termékekkel is elő kell rukkolniuk.
A Financial Times feltörekvő piacokkal foglalkozó blogja is foglalkozik a magyar jegybank tegnapi alapkamat-csökkentésével: A blog által megkérdezett elemzők szerint jöhet még további vágás, így a Közép-Európában mérvadónak tekintett lengyel szint alá süllyedtünk. A jegybankot, és a piacokat is mindeközben "elvakítja" a folyó fizetési mérleg többlete – legalábbis egyelőre.
Az utóbbi egy évben drasztikusan, majdnem 800 milliárd forinttal nőtt a forgalomban lévő készpénz havi állománya, azaz az emberek degeszre tömött zsebekkel és bukszákkal járnak. Ilyen volumenű emelkedésre eddig nem volt példa Magyarországon. A magas készpénzállománynak ugyanakkor egyáltalán nem kell örülni, ennyi pénz jelenléte a nemzetgazdaságban rengeteg költséggel jár, sőt, a kormány, jegybank által áhított modern, nyugati pénzügyi kultúrához sem igen közeledünk. Elmagyarázzuk, hogy miért is rossz ez az egész, és hogy miért is mondanak egymásnak ellent a kormányzati, jegybanki elképzelések.
Legalább egy évig nem mozdul az MNB-alapkamat londoni elemzők szerint. A keddi kamatdöntést követően magyarországi elemzők is úgy vélekedtek, hogy rövid távon jó esély van a jelenlegi alacsony kamatszint tartására.
Nyolcmillió forintra bírságolta az Est Médiát a Magyar Nemzeti Bank, mert a részvénytársaság nem szabályszerűen látta el rendszeres tájékoztatási kötelezettségét.
A jegybank elemzői friss tanulmányban boncolgatják a kivándorlás hatásai a hazai munkaerőpiacra. Az elemzésből kiderül, hogy a kivándorlás akár meg is dobhatja az itthoni béreket, a termelékenységgel kapcsolatban ugyanakkor nem teljesen egyértelmű az irány, ahogy a makrogazdasági hatásoknál is vegyes kép rajzolódik ki. A lényeg ugyanakkor az, hogy hosszú távon sok kockázatot hordoz magában a növekvő kivándorlás, hiszen így például az ellátórendszerek fenntarthatósága is kockázatosabbá válhat.
Ismét vágott 10 bázispontot a jegybank irányadó kamatából a Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsa.
A Magyar Nemzeti Bank jelentést tett közzé a fizetési rendszerről, amelyben megállapították, hogy bár a bankok áthárítják az illetéket az ügyfelekre, azért a pénzforgalom szerkezete megmaradt. Ugyanakkor nagyobb átláthatóságra van szükség - írták.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) növekedési hitelprogramjának (nhp) második szakaszában mintegy 126 milliárd forint összegben kötöttek szerződést a hitelintézetek eddig, ennek több mint 98 százaléka új hitel - mondta Nagy Márton, az MNB ügyvezető igazgatója az MTI-nek, hozzátéve: 2014. május 1-jéig a két szakaszban együtt 834 milliárd forint összegben szerződtek a bankok.
Magyarországon az uniós csatlakozás óta jelentősen megnőtt a bankrendszer szerepe a gazdaság finanszírozásában, mondta Nagy Márton az Magyar Nemzeti Bank ügyvezetője.
